2013. december 20., péntek

Karácsony...

... és egy szép ajándék

Egy egyszerű articsóka technikával készülő karácsonyi díszt mutatok meg Nektek, hátha még belefér a karácsonyi készülődésbe...


Szükségünk lesz:
- karácsonyi mintás textilcsíkokra, 5 és 7 cm-esekre, melyeket négyzetekre vágunk
 - ez lehet csak zöld mintás, vagy néhány krémszínű négyzet is.
- 18 mm-es articsóka tű
- néhány díszítőelem: szalag, gyöngy, csillagflitter stb.








Ez a hungarocell kúp 20 cm magas, tollal berajzoltam
négy függőleges vonalat, mely segíti a precíz munkát.


Majd rátűzök körben egy 11,5 cm átmérőjű anyagot.














 Jöhetnek az articsóka háromszögek, melyeket a 7x7 cm-es négyzetekből hajtogatok, helyenként 1-1 krém pikkelyt tűzve a jobb kontraszt végett.
 Így haladok sorról sorra, körben 8 pikkelyt tűzve egy sorba.
 Amikor már felülről már csak kb. 10 cm van hátra a kúp csúcsáig,  a pikkelyek méretét az 5x5 cm-es négyzetekből hajtom.












 Következhet a csúcs takarása, ehhez szintén egy textilnégyzetet használok és tűzök a kúpra.
 Íme, a kész karácsonyfácska, mely asztaldísznek is nagyon szép.

 A kis kúp 12,5 cm, a módszer annyiban más, hogy itt csak 5x5 cm-es négyzetekkel dolgoztam.


Ha elkészítitek, örök darab, ajándéknak is csodaszép.


Szeretetteljes Ünnepeket és jó egészséget kívánok Nektek az új évre ezzel az idézettel:

"Az vezéreljen, amit szeretsz. Ne kérdezd, mit akarnak "ők" odakinn, azt fedezd fel, ami benned rejlik"

Szeretettel: ARita

2013. november 28., csütörtök

Újabb szép emlékek

Néhány napja írtam Nektek egy csodálatos ünnepről, azóta ismét sok-sok minden történt velem.

Először is a 25 éves Tanac ünnepről írok Nektek: rengeteg képet találhattok a fellépéseinkről a Facebookon  az oldalamon is.
A pécsi Nemzeti Színházban 2 előadáson ünnepeltünk a közönséggel, több, mint 900 jegy fogyott összesen, rengeteg tapsot kaptak a koreográfiáink. Mi, a színfalak mögött nagyon izgultunk, ugyanakkor mosolyogva néztünk egymás szemébe és táncoltunk, mulattunk a fellépésen.
Szeretteink, barátaink is velünk ünnepeltek, izgultak  a nézőtéren. Számomra fontos volt, hogy a barátaim egy olyan részét ismerhették meg az életemnek, ami 2001-ig, amíg Pécsen laktunk, kitöltötte napjaimat a munka mellett. Megértették, miért viszonyulok ilyen mérhetetlen nagy lelkesedéssel e kultúra, néptánc iránt.....Köszönöm Csajok, hogy velem voltatok! :)




Közben már alig, hogy hazaértem a pécsi "kirándulásról", barkácsolni indultam a Teljes Életért Klub tagjaival. A lányok, akik a hóesésben is elmerészkedtek az Újvárosi Iskola tantermébe, nagyon lelkesen és kreatívan dolgoztak. Derűjük feledtette, hogy rekedt hangomon már szinte beszélni sem tudok, de ők ezt is elnézték nekem.
Íme a beszédes képek, hogyan is készültek a szépséges foltberakásos gömbök:




Az előkészített egységcsomagok





Folyik a munka...




Petikém is besegített













Már a díszítésnél tartunk



És elkészültünk!

Hogy még nagyobb legyen az öröm, az általam készített gömböt a végén kisorsoltam és Éva vihette haza.
Nagy öröm számomra, hogy a lányok élvezték nagyon a gömb készítését, és megjegyezték, hogy majd karácsonyi ajándékként sajátkészítésű gömbbel lepik meg rokonaikat.
Ezért érdemes!  :)

2013. november 21., csütörtök

Egy kis visszaemlékezés...

...és ünneplés

Nemrég írtam néptáncos életem egy darabjáról Nektek.

És már itt is az ünneplés ideje, 23-án szombaton ugyanis megünnepeljük a Tanac Horvát Kultúrális Egyesület fennállásának 25 éves évfordulóját.

A pécsi Nemzeti Színház ad helyet  ünnepi fellépésünknek 16.00 órakor, majd este 20.00 órakor. Már nagyon izgatottak vagyunk...
Mi "veteránok" azért, mert legutóbb 5 éve álltunk ezen a színpadon reflektorfényben,  és most,
5 évvel öregebben ismét vállaltuk, hogy a jelenlegi Tanacosokkal örülük, sírunk, énekelünk, táncolunk.

Közel 100 táncos lép majd fel a táncokban.

Ugyan idősebbek lettünk, de az elmúlt időszak próbái bebizonyították, hogy a kultúra, a néptánc szeretete ott van a lábunkban, a tekintetünkben, az összemosolygásunkban....reméljük mindez nem változik majd az elkövetkezendő iodőkben sem...

Egy biztos, az Unió nagy kihívást állít minden nemzetiség elé, megtartani identitásunkat, önmagunkat, a régiek hagyatékát, értékeit továbbvinni, őrizni nem lesz könnyű....ezek a dolgok csakis rajtunk múlnak, a  mi hozzáállásunkon, semmi máson.

És hogy ez könnyű lenne? Egyáltalán nem! Mégis tisztelettel adózunk a műsorunkon elődeinknek, a jelenlegi és régebbi táncosoknak, zenészeknek.
És igencsak hangsúlyoznám a tisztelet fontosságát...
A fiatalabbak ezt talán nehezen értik meg e rohanó világban, ahol az érintőképernyők és egyéb kütyük uralkodnak, ha nem figyelünk oda kicsit egymásra jobban, el is uralkodnának rajtunk - tisztelet  a kivételnek, szokták mondani...
Ezért is tartom fontosnak, hogy fellépjünk a színpadra és egymás szemébe nézve, közös gyökerekből fakadó örömmel ünnepeljünk mi, akik még vagyunk...

És ha nincsenek elődeink, mi sem vagyunk, és ha mi nem őrizzük hagyományainkat, bizony más nem teszi helyettünk....

Így hát nagy izgalommal várva szombatot, annyit fűzök még hozzá: "Zivili!"


A képen Manda tanárnővel és Stanko tanár úrral, kedvenc gimnáziumi tanáraimmal.




2013. november 6., szerda

15 fok...

...és a "fázós" táskám története

Ez bizony már hűvös idő, a 15 fokot nem mértem, de a sablon, amit használtam, na az 15 fokos.

Ez egy Csoki-foltos sablon, amit a múlt héten próbálhattam ki.
Még októberben tartott nálunk Ági Baján egy Hullám-sablonos tanfolyamot, melyről szellemileg fáradtan, de sok új tapasztalattal és sablonnal tértem haza. Alig vártam, hogy néhányat kipróbáljak.
Az idő kevés, az ötlet sok, hát valahol el kell kezdeni...

Gondoltam, valami egyszerű, de érdekes sablonnal kísérletezem, ezért esett a választásom a 15 fokos sablonra. A munka nagyon gyors és egyszerű volt, megmutatom Nektek:

A képen látható ékek tehát 15 fokosak, mindenféle szövet jellegű anyagomból válogattam, színben a barnás-szürkés színekkel dolgoztam.
Miután a sablonnal és a körkésemmel könnyedén levagdostam ezeket az ékeket, 3 kupacba rendeztem őket, mindegyik kupacban 8-8 db van. Majd ezeket oszloponként összevarrtam.
A sorozatok végeire 1-1, egyik oldalán derékszögű darabot varrtam.
Így nézett ki egy sorozat.
Halványan talán látszik, hogy körben illanós filccel megjelöltem a derékszögeket, ennek mentém varrtam körbe az elkészült blokkot.
Nem is cifrázom tovább, az eleje 41,5 cm széles és 45 cm hosszú lett. Készítettem ugyanekkora hátlapot, közbélésnek tűnemezt használtam.
Majd összeállítottam a zsebes bélést is, mágneszárat raktam bele.
A sarkokat egy érdekes módszerrel varrtam meg. Vékonyabb színoldallal jobban mutat ez a megoldás, a tűnemez és a szövet vastagnak bizonyult ahhoz, hogy a sarkak szépen álljanak...
 A barna műbőr füleket bőrvarró tűvel varrtam a színoldalra.


Itt az első elkészült darabom ebből a "fázós" táskából.
- na persze nem ő fázik, épp csak a meleg hatású textilekre utalnék ezzel :)


2013. október 17., csütörtök

Narancsos-türkizes hangulatban...

egy újabb az üzenőtábla  

Judit kérésére született meg ez az üzenőtábla.
Anna lánya szobájába szeretett volna egy narancsos hangulatú üzenőtáblát, ehhez válogattam össze a textileket.
A munka részét közösen végeztük, nagy élvezettel, közben többször kérdezve Anna lányát, milyen legyen a szalag, meg a flittervirágok ....... és bizony  a kis 7 évesnek megvan a maga véleménye már most a színeket, kiegészítőket tekintve is! :)

 
Így kirakóztunk a sokféle textilből a négyzetrácsos lapon, hogy egymás mellé se kerüljön két egyforma anyag, de arányos és harmonikus legyen az összkép.
 A péntek esti alkotásban idáig jutottunk a szikével, tömködéssel és a díszítéssel.

 Rám idehaza a tábla keretezése várt. Ez a méhecskés, türkizvirágos anyag jó kontrasztot adott, ezért választottuk ezt Judittal.

 És jöhetett a hátlap, ami tartást ad az egész hungarocelles munkának: Judit fehérre festett parafatábláját ragasztottam a már Lila nőnél mutatott speciális kinyomós barkácsragasztóval.




És íme, a végeredmény!
A türkizes szinte adta magát, a szobában ugyanis más kiegészítők is vannak már ezzel a színnel!
És megint jót barkácsoltunk együtt, jó volt a közös munka, időtöltés.
Már  a fejemben  a következő ötlet, amit majd egy barátnőm kap születésnapjára...







2013. szeptember 27., péntek

A Lila nő

Sziasztok!

Egy hosszú munkán vagyunk túl Janka tanítványommal, ennek lépéseit mutatom most be Nektek.
Az elképzelése egy fali ékszertartó tábla volt, ehhez kerestünk ötleteket és találtam egyet a Praktikában, a 2011. év januári számában.
Itt az alapötlet egy préselt, festett falemez volt, mi hungarocellel dolgoztunk és kinagyított mintával.

És a lépések:

Az alapsablont, amit a Praktikából kimásoltam, kinagyíttattam a Titronic Kft.   Bartók utcai üzletében megfelelő méretűre, majd Jankával kicsit mozgalmasabbá tettük a modellt.

 Ezután jött a darabolás papíron.....
 ...majd a hungarocellre másolás tollal, elemenként.
Itt egyelőre a test elosztását láthatjátok.

 A hungarocellt speciális szikével kb. 5-7 mm mélyen bevágtuk, precízen dolgoztunk, vigyázva, nehogy lyukak keletkezzenek a hungarocell táblán a bemetszések során.















 


Ezután következett az elemek kiszabása textilből, oldalanként  5-7 mm ráhagyással:
 Majd a foltok betömködése egyenként.
 A haját is felosztottuk több részre...Janka dolgozott szorgalmasan....
 ...többféle barna textilt használtunk.
Itt az arcot szabtuk ki, az íves részeknél finoman becsipkedtük.
 Ezt az elemet is ugyanígy szabtuk, csipkedtük.
 Majd az elemek a helyükre kerülnek.
 Eddig megvolnánk...
 Jöhet a Lila nő keretbe foglalása: hogy ez is kidolgozott legyen, a hátteret először papíron terveztük meg, osztottuk fel.
 És ugyanígy bevágtuk a szikével.

Még díszítőelemek nélkül

Jöhet a díszítőelemek feltűzése 18 mm-es articsóka tűvel.
Itt használtunk szalagokat, flittereket, kásagyöngyöket.
 A keretezéshez, hogy eltakarjuk a textilek sebes szélét, szabtam egy 10 cm széles csíkot, melyet félbevasaltam és Janka hosszú, fejes gombostűvel jól körbetűzte.
Az oldala tűzés után

A hátlapja a tűzés után


A ragasztás következett: ehhez a barkácsboltban kapható, speciális ragasztót használtam, melyet pöttyözve vittem fel a hungarocellre és külön a préselt falemezre is, majd a kettő egymásra nyomva 24 órán át száradt.




 A Lila nő nyakában látható ékszert is Janka varrta, egy jojót díszített gyöngyökkel, gombbal.

És elkészült a csodaszép Lila nő Janka szobájába, ma már rárakhatja otthon az ékszereit is.

A munka ugyan hosszadalmasnak tűnhet és aprólékos is, jó volt együtt dolgozni, és a Lila nőt végre befejezni....

Hamarosan még egy üzenőtáblát mutatok majd Nektek.










2013. szeptember 23., hétfő

Gyöngyös örömök

A napokban két szépséges ajándékot vehettem kézhez a szülinapos játék két résztvevőjétől, Hajnitól és Anitától.

A késedelemért egyáltalán nem haragszom...

A játék kapcsán nem tudtam mire számítsak, mégis hálás vagyok és tapasztaltabb e téren, hogy belevágtam.

Éljünk az életünket, család, gyerekek, betegségek, munkahely, elvárások, szezonok...így zajlik ez, és akinek nem, az biztos unatkozik...

Mégis a lányok betartották felém a játékban tett ígéretüket, és az alábbi ajándékokat küldték:


Hajnitól kaptam ezt az ékszerszettet, ilyen négyzetmintás fűzéssel én még nem találkoztam, nagyon tetszik, köszönöm szépen!

Anitától kaptam ezt a narancsos-barackszínű szettet, szintén különleges számomra, ez is tetszik!
Köszönöm Anita!
Hadd ne mondjam, kaptam mellé csokit is, de az már elfogyott, mire a fényképezésre került sor...azt hiszem Peti fiam volt, az ő kedvence a Sport szelet :)





Köszönöm kedvességeteket Lányok!
Szép napot!

2013. szeptember 12., csütörtök

Ideje...

... egy újabb bejegyzésnek

Nos, nem kényszerből teszem, hisz én akartam blogot indítani, csak ez az iskolás évkezdés kissé bedarált... Gondolom sokan vagytok így!
Miután elvittem gyerekeimet, immáron mindkettőt iskolába, na és ráadásul két külön iskolába, most arról írok,  mi is történt velem az elmúlt időben.
Azért most kivételesen nem csak a varrós életemről számolok be, ha nem bánjátok.


Szóval  a sulikezdés.
Peti fiam azt mondta: Anya, olyan a suli, mintha táborban lennék! Ennek nagyon örültem, valószínű az új délutános tanítónak is köszönhető ez a dolog. Peti a negyedik osztályt kezdte, nyilván a tábori hangulat nem tart majd sokáig, de biztatással menni fog.

Annám az elsőt kezdte egy német két tannyelvű iskolában, nagy a kihívás, a tanítói hozzáállás megint csak sokat jelent a jókedvben, kitartásban.

És akkor a varrás...nos, a suliba kell ülőpárna a székre, hát varrtam. A gyerekeimnek egyet-egyet....aztán az osztálytársak közül néhánynak, mert nagyon megtetszett nekik...persze mindenkinek ízlése szerint lovasat, kutyásat, szíveset, stb., a facebookon megnézhetitek a változatokat. A hétvégén szülinapra készülünk, Anna kis osztálytársa is kap egyet, és még mellé egy színesceruza tartó halacskát. Az előző bejegyzésemben szereplő Praktikás halak kistestvére ez a halacska, kicsinyítettem a mintát, így lett ceruzás haltarisznya belőle:

Aztán kísérleteztem egy újabb Praktikából vett ötlettel, így készült ez a madaras cérnatartó, melybe merevítésként én egy műanyag lapot használtam, mely eredetileg konyhai fiókok bélelésére használatos. Mi varrósok, szeretünk különböző nyersanyagokkal kísérletezni, én meg pláne!
A tartó hosszát aszerint alakítottam, hogy beleférjen hengerben egymás mellett 3 guriga és a jojó méretbe pedig 7 guriga, így elég sokféle cérnát vihetek magammal a varrós alkalmakra.

Cérnatartó külseje

Belülről   

Szlavóniai viseletben, vajon melyik vagyok én? :)
És most a fenti képről, hogy is kerülhet ez ide:


Ami mostanában kitölti az életemet egyebek mellett..., az a néptánc.
Gyerekkorom óta - szülőfalum adottságából - délszláv népek között éltem, anno még a szerb-horvát iskolába jártam, majd Pécsre kerültem a horvát kéttannyelvű gimibe, így aztán félig már magam is a nép része lettem.  :)

A Pécsen töltött idő alatt sok-sok évet táncoltam a Tanac-ban, az együttesünk idén ünnepli a 25 éves fennállását. Ezt egy ünnepi műsorral tesszük november 23-án a Pécsi Nemzeti Színházban.
Mi öregek, veteránok is kivesszük a részünket a táncokból, énekekből, mindezt nagy örömmel tesszük, közben előjönnek régi történetek, az együtt eltöltött idő emlékei. Az időt most is jó együtt tölteni, még ha sok-sok év telt el azóta, hogy mindebben aktívan részt vettünk.

Hogy érezzétek a dolog lényegét, miért is vagyunk mi "öregek", nos...a mostani generáció leginkább 16-18-20 éves fiatalokból áll, van kis ugrás  a generációk között, de ez csak erősíti a csapatszellemet.

Ha érdekel majd benneteket, hogyan alakul a táncos életem, erről is beszámolok majd.

Addig is szép napokat Nektek!
ARita