2013. november 21., csütörtök

Egy kis visszaemlékezés...

...és ünneplés

Nemrég írtam néptáncos életem egy darabjáról Nektek.

És már itt is az ünneplés ideje, 23-án szombaton ugyanis megünnepeljük a Tanac Horvát Kultúrális Egyesület fennállásának 25 éves évfordulóját.

A pécsi Nemzeti Színház ad helyet  ünnepi fellépésünknek 16.00 órakor, majd este 20.00 órakor. Már nagyon izgatottak vagyunk...
Mi "veteránok" azért, mert legutóbb 5 éve álltunk ezen a színpadon reflektorfényben,  és most,
5 évvel öregebben ismét vállaltuk, hogy a jelenlegi Tanacosokkal örülük, sírunk, énekelünk, táncolunk.

Közel 100 táncos lép majd fel a táncokban.

Ugyan idősebbek lettünk, de az elmúlt időszak próbái bebizonyították, hogy a kultúra, a néptánc szeretete ott van a lábunkban, a tekintetünkben, az összemosolygásunkban....reméljük mindez nem változik majd az elkövetkezendő iodőkben sem...

Egy biztos, az Unió nagy kihívást állít minden nemzetiség elé, megtartani identitásunkat, önmagunkat, a régiek hagyatékát, értékeit továbbvinni, őrizni nem lesz könnyű....ezek a dolgok csakis rajtunk múlnak, a  mi hozzáállásunkon, semmi máson.

És hogy ez könnyű lenne? Egyáltalán nem! Mégis tisztelettel adózunk a műsorunkon elődeinknek, a jelenlegi és régebbi táncosoknak, zenészeknek.
És igencsak hangsúlyoznám a tisztelet fontosságát...
A fiatalabbak ezt talán nehezen értik meg e rohanó világban, ahol az érintőképernyők és egyéb kütyük uralkodnak, ha nem figyelünk oda kicsit egymásra jobban, el is uralkodnának rajtunk - tisztelet  a kivételnek, szokták mondani...
Ezért is tartom fontosnak, hogy fellépjünk a színpadra és egymás szemébe nézve, közös gyökerekből fakadó örömmel ünnepeljünk mi, akik még vagyunk...

És ha nincsenek elődeink, mi sem vagyunk, és ha mi nem őrizzük hagyományainkat, bizony más nem teszi helyettünk....

Így hát nagy izgalommal várva szombatot, annyit fűzök még hozzá: "Zivili!"


A képen Manda tanárnővel és Stanko tanár úrral, kedvenc gimnáziumi tanáraimmal.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése